Rajk−ügy

A nagy perről, kicsit másképp

Szerző: 
Pál Zoltán
Alcím: 
Ötvös István: Koncepcióváltások. A Rajk-per katonai vonala. Attraktor, 2012.

A sztálinista diktatúra időszaka kétségkívül az egyik legsötétebb periódusa a magyar történelemnek. A totális terror, az ÁVO, az internálótáborok, a kitelepítések, az erőszakos kollektivizálás, a személyi kultusz azok a hívószavak, amelyek legelőször eszünkbe jutnak a Rákosi-kor hallatán.

Egy kiadó alapítása

Szerző: 
Körber Ágnes
Alcím: 
Lábjegyzetek a Rajk-perhez

Ez az írás négy élettörténetet idéz fel: Justus Pálét, Tarisznyás Györgyiét, Balabán Péterét és Pődör Lászlóét. A Corvina négy lektoráét, akik irracionális okokból belekeveredtek a Rajk-, illetve a Pálffy-perbe, majd kiszabadulván az akkor alakuló Corvina Kiadó szerkesztőségének meghatározó munkatársai lettek.

Többszörös koncepció, avagy létezett-e spanyol szál a Rajk-ügyben?

Szerző: 
Ötvös István

Már a Rajk-per számos korabeli megfigyelőjének is feltűnt, hogy az eljárás során bornírt állítások hangzottak el.[1] Az egyik legnyilvánvalóbb hazugság Rajk László spanyol polgárháborús múltjára vonatkozott.

A Rajk-per lengyel szemmel

Szerző: 
Mitrovits Miklós
Alcím: 
Józef Światło jelentései a helyszínről

1949 őszén a „Rajk László és társai” ellen folytatott sztálinista koncepciós kirakatper nem csupán a sztálini értelemben vett proletárdiktatúra legitimálását szolgálta, hanem nagyon egyértelműen tudatta a világgal, hogy a szovjet modellnek nincs alternatívája még a szocialista blokkon belül sem.

Megfigyelés, beszervezés, koncepciós perek

Szerző: 
Vukman Péter
Alcím: 
Hat jugoszláv politikai emigráns és az állambiztonság (1948–1955) I. rész. Származás, társadalmi háttér, emigráció

Bevezetés

Megfigyelés, beszervezés, koncepciós perek

Szerző: 
Vukman Péter
Alcím: 
Hat jugoszláv politikai emigráns és az állambiztonság (1948–1955) II. rész A koncepciós per és következményei

Az 1948-ban kirobbant szovjet–jugoszláv „mini hidegháborús” konfliktus előre nem várt következményeként jugoszláv politikai emigráns közösségek szerveződtek a Szovjetunióban és a korabeli szóhasználattal „népi demokráciáknak” nevezett kelet-európai szovjet csatlósállamokban[1] Az emigránsok szervezete Magyarországon is megalakult, annak B

Tartalom átvétel