Háborús és népellenes bűncselekmények

Kirchknopf-dosszié II.

Szerző: 
Varga Krisztián
Alcím: 
Egy másik budapesti történet

A Kirchknopf-dosszié

Szerző: 
Varga Krisztián
Alcím: 
Budapesti történet, 1944

A kórkép mint történeti forrás

Szerző: 
Pihurik Judit
Alcím: 
Bayor Ferenc nyugalmazott tábornok, újvidéki városparancsnok 1942–43-as pere és elítélése

A német megszállástól a nyilas hatalomátvételig

Szerző: 
Varga Krisztián
Alcím: 
A politikai rendőrség működése 1944. március 19. és október 15. között Wayand Tibor önvallomásában

Wayand Tibor önvallomásrészlete hazánk egyik legvészterhesebb történelmi korszakának állambiztonsági vonatkozásait taglalja. A korábban közölt önvallomások1 szerves folytatása az 1944. március 19-én bekövetkezett német megszállás és az 1944. október 15–16-i nyilas puccs közötti időszak eseményeit villantja fel.

Az 1941. évi kőrösmezői deportálások

Szerző: 
Gellért Ádám – Gellért János
Alcím: 
A kitoloncolásokat jóváhagyó minisztertanácsi döntés háttere

Hetvenegy évvel ezelőtt a magyar állam szervei körülbelül húszezer, évtizedek óta az országban élő zsidó személyt egy határ menti katonai gyűjtőtáborban összegyűjtöttek, majd teherautókon a magyar hadsereg által megszállt oroszországi hadműveleti területre szállítottak. Ahogy egy frissen előkerült dokumentumban olvashatjuk:

Egy elmaradt felelősségre vonás margójára. Horthy Miklós Nürnbergben

Szerző: 
Gellért Ádám ‒ Turbucz Dávid

„A mindenható és mindentudó istenre esküszöm, hogy az igazat fogom mondani, és semmit sem fogok az igazságból elhallgatni vagy ahhoz hozzátenni” – kezdte tanúvallomását Horthy Miklós Nürnbergben 1948. március 4-én.

Menekülés a népirtás elől

Szerző: 
Gellért Ádám − Gellért János
Alcím: 
Az 1941-es deportáltak hazatérési kísérletei és a magyar állam ellenintézkedései

Bevezetés[1]

Egy embermentő kálváriája

Szerző: 
Sz. Kovács Éva
Alcím: 
In memoriam dr. Pétery János (1892–1975)

Napi munkám során éppen a Magyar Nemzeti Bank egykori alkalmazottaival, illetve a trianoni Magyarország volt pénzügyi szakembereivel kapcsolatos állambiztonsági iratokat tanulmányoztam, amikor a kezembe került dr. Pétery János vizsgálati anyaga.[1] Bevallom őszintén, sosem hallottam addig a nevét, nem tudtam róla semmit.

Csatári László és az 1944-es kassai deportálások

Szerző: 
Gellért Ádám

2011 szeptemberében, pár nappal Képíró Sándor halála után, Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának igazgatója pár soros e-mailt kapott Budapestről.[1] Az „Informátor 1944” feladó azt állította, hogy ismeri Csatári László[2] egykori kassai rendőrtiszt budapesti tart&oacute

Tartalom átvétel