English
Magyar
I. A kézirat leadása
Lapunkban az 1945 és 1990 közötti magyar és egyetemes történelemre, ezeben belül kiemelten a politikai rendőrség történetére vonatkozó tanulmányoknak, valamint bevezetővel és jegyzetapparátussal ellátott forrásközléseknek, illetve recenzióknak szándékozunk helyet biztosítani.
A Szerkesztőség fenntartja a jogot arra, hogy átdolgozás javaslatával visszaadja a kéziratot a szerzőnek. A közlés céljából való beküldéssel a szerző elfogadja a folyóirat közlési és hivatkozási szabályait. A kézirat szövegét elektronikus formában, Microsoft World docx, vagy rtf formátumban kérjük a Szerkesztőséghez eljuttatni. A táblázatokat, ábrákat, fotókat kérjük külön fájlban (xls, tiff, illetve jpeg formátumban), pontos képaláírással együtt is leadni.
Kéziratot kizárólag az alábbi hivatkozási rendszerrel készítve fogadunk el. A közlésre elfogadott, de nem megfelelő hivatkozásokkal ellátott szöveget visszaküldjük a szerzőnek átdolgozásra. A kézirat egy ív (maximum 45 000 leütés) terjedelmű lehet. A leadott kézirat összegzését (absztrakt) egy külön fájlban kérjük elküldeni. Ennek terjedelme maximum 1 500 leütés.
Forrásközlések esetén általában teljes dokumentumot közlünk. Amennyiben csak egyes dokumentumrészletek érdemesek közlésre, a kihagyott részek helyét jelezzük: […], a hiány okát lábjegyzetben közöljük.
A dokumentumok legendáját (levéltári jelzet, irattani sajátosságok) az adott forrás után a főszövegben, szögletes zárójelek között, kurzívval szedve helyezzük el. Ugyanitt jelezzük a dokumentumon található esetleges kézírásos megjegyzéseket, utasításokat stb.
Az eredeti szöveget a mai helyesírás és központozás szabályai szerint adjuk közre (A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás: http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12), a szövegben szereplő elgépeléseket, betűcseréket javítjuk. Ettől csak abban az esetben térünk el, ha a szöveg nyelvtani helytelensége információhordozó értékű. Ilyen esetben külön jelezzük, hogy megőriztük az eredeti szöveg hibáit [sic!].
A leadott kéziratok végén elhelyezett forrás- és irodalomjegyzék megadásakor a korábbi lapszámok gyakorlata szerint kérünk eljárni. Azaz „Levéltári források”, „Hivatkozott irodalom”, „Sajtó”, „Interjú”, „Internetes hivatkozások”, „Dokumentumfilmek”, „Fotó” csoportok szerint adjuk meg az idézett forrásokat és feldolgozásokat.
II. Hivatkozási konvenciók
Mind az irodalmi, mind a forráshivatkozásokat és egyéb (magyarázó és történeti) megjegyzéseket lábjegyzetben kérjük feltüntetni. A jegyzetekben az egyes bibliográfiai tételeket pontosvesszővel válasszák el. Kérjük, hogy az alábbi közismert rövidítéseket alkalmazzák: vö. – vesd össze; uo. – ugyanott; sz. n. – szerző nékül; d.n. – dátum nélkül. Az online hivatkozásokat és a letöltés idejét elég csupán egyszer, a bibliográfiában közölni. A jegyzetekben a rövidített forma: szerző, évszám szükséges. A hivatkozásokat az alábbi bontásban kérjük:
- Levéltári források
- Nyomtatásban megjelent források
- Sajtó
- Hivatkozott irodalom (nyomtatott és online)
1. Levéltári források
Levéltári források esetében, kérjük, rövidített formában hivatkozzon a szerző, s a rövidítést hátul, a levéltári források listájában oldja fel. A jelzet minden esetben követi az irat (tétel stb.) levéltári helyét, a legnagyobb egységtől kiindulva a legkisebbig. Az ÁBTL-ben őrzött források jelzetének megállapításához (kivéve a dossziék) különféle levéltári segédletek (jegyzékek, mutatók) állnak rendelkezésre.
A lábjegyzetben javasolt hivatkozási forma dossziék / személyi gyűjtők / működési iratok / parancsok esetében:
ÁBTL 3.1.5. O-19488. 13. Jelentés, 1987. december 15.
ÁBTL 2.8.1. BM (Központ) 15585. Önéletrajz, 1958. szeptember 30.
ÁBTL 1.11.1. 45-13/9/a/1988. Emlékeztető az 1988. május 3-i miniszterhelyettesi értekezletről.
ÁBTL 4.2. 10-21/15/1967. A belügyminiszter 15. sz. parancsa, 1967. július 15.
ÁBTL D. Gy. MOL XIX-B-1-au. 26. d. 1. cs. sz. n. Feljegyzés Szendi György államvédelmi őrnagy bajtárs részére, 1950. december 9.
Források feloldása dossziék személyi gyűjtők / működési iratok / parancsok esetében:
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL)
3.1.5. Operatív dossziék
O-19488 „Kabar”
2.8.1. Állambiztonsági szervek nyílt állományú alkalmazottainak iratai
BM (Központ) 15585 Rácz Sándor
1.11.1. Állambiztonsági Miniszterhelyettesi Titkárság iratai
4.2. Parancsgyűjtemény
D. Gy. Dokumentációs gyűjtemény
2. Nyomtatásban és online megjelent források
TRHGY, 1962: 23. (mivel nincs szerkesztő megjelölve)
Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1961. Közzéteszi az Igazságügy Minisztérium közreműködésével a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Feitl, 2000: 34.
Az MSZMP KB Titkárságának jegyzőkönyvei, 1957. július 1.–december 31. Szerkesztő: Feitl István. Napvilág Kiadó, Budapest.
Gyarmati–S. Varga (szerk.), 2006: 23.
Gyarmati György – S. Varga Katalin (szerk.): A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései, 1953–1956. Harmadik kötet. Összeállította és a jegyzeteket készítette: Kajári Erzsébet. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest.
Gajdó, 2012:
Gajdó Tamás: Az utolsó színházi őrségváltás 1944-ben
Színház január
www.szinhaz.net/index.php?option=com_content&view=article&id=36280:az-utolso-szinhazi-rsegvaltas-1944-ben&catid=62:2012-januar&Itemid=7. (Utolsó letöltés: 2014. május 28.)
3. Sajtó
Sajtócikkek esetében a jegyzetben az alábbi módon ki kell írni a szerző nevét (ha van), a cikk címét, a kiadás helyét, idejét és az oldalszámot (ha van)
Fazekas Eszter–Móza K: Sziklai-dosszié 1956–1990. Pest Megyei Hírlap, 1990. november 24.
Lesz-e Szombathelyen fúvószenekar? Vas Népe, 1957. június 11. 4.
4. Hivatkozott irodalom
Értelemszerűen, amennyiben konkrét adatra, bekezdésre, fejezetre hivatkozunk, ott az oldalszám feltüntetése ajánlott; ahol általában egy műre hívjuk fel a figyelmet, ott nincs értelme oldalszámra hivatkozni. Ekkor az évszám után nem kell pont. A hivatkozott irodalom jegyzéke, a teljes alak, a felhasznált művek után következik, tételes felsorolásban, ábécésorrendben. Csak a ténylegesen lábjegyzetben hivatkozott munkákat kérjük feltüntetni! Az irodalmi hivatkozások, a rövid alakok, a fentiekhez hasonló formátum szerint szerepeljenek a lábjegyzetben. A hivatkozásoknál a szerző neve után legyen vessző, az évszám után pedig kettőspont.
Könyv esetében:
Eco, 1992
Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot. Gondolat Kiadó, Budapest.
Amennyiben egy szerzőtől egy évből több műre is hivatkozunk:
Eco, 1992a: 11.
Eco, 1992b: 20–23.
Több szerző által jegyzett mű esetén a hivatkozási forma:
Rómer–Ipolyi–Fraknói 1981: 89–96.
Rómer Flóris – Ipolyi Arnold – Fraknói Vilmos: Egyház, műveltség, történetírás. Gondolat Kiadó, Budapest.
Külföldön kiadott mű esetében:
MacRae, 1982: 5–6.
MacRae, Donald G.: Weber. Fontana – William Collins ed., Glasgow.
Szerkesztett könyv:
Benkő (szerk.), 1967: 3.
Benkő Lóránd (szerk.): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. A–Gy. 1. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Gyűjteményes kötet tanulmánya:
Hajnal, 1986: 624–645.
Hajnal István: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. In Helyünk Európában. Nézetek és koncepciók a 20. századi Magyarországon. 1. köt. Szerkesztette: Ring Éva. Magvető Kiadó, Budapest.
Komoróczy, 1995: 210–278.
Komoróczy Géza: A babiloni fogság. In uő: Bezárkózás a nemzeti hagyományba. Az értelmiség felelőssége az ókori Keleten. Osiris Kiadó, Budapest.
Folyóirat cikk
Böröcz, 1995: 28–29.
Böröcz József: Színlelt nagy átalakulás. Politikatudományi Szemle, 5. sz.
Murányi, 1996: 85.
Murányi Gábor: Fejtő Ferenc és a szociáldemokrácia. HVG, 13. sz., március 30.
III. Névmagyarázatok:
Austerlitz, Friedrich (1862–1931) osztrák szociáldemokrata újságíró, politikus. 1889-től….
IV. Betekintő cikkek formázása:
Betűtípus: Garamond
Betűméret: főszöveg: 10, cím: 14.
Szimpla sorköz.
